Az előzetes letartóztatás gyakorlatának néhány aktuális kérdése – különös tekintettel a Nikolova döntés maradéktalan implementálására és a határozatok indokolására

Szerző: Csizmadiáné dr. Pethő Tímea
A letartóztatás jogtörténeti gyökerei a római jogba nyúlnak vissza, míg Magyarországon a korai középkortól kezdve, az Aranybulla majd a Hármaskönyv tartalmazott vonatkozó szabályokat. A személyi szabadság előzetes elvonását a későbbi jogfejlődés is igényelte, egyre több garanciát építve a rendszerbe. Az újkori szabályozás tekintetében megkerülhetetlen az angol Magna Charta, azon belül is a Habeas Corpus Act (1679),…

A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk

Szerző: Faix Nikoletta
A középkorban a gyermek iránti érzékenység nem volt jellemző, úgy tekintették, hogy ha a gyermek megélt anyja vagy dajkája gondoskodása nélkül is, akkor már a felnőtt társadalom részévé vált. A gyermekekkel szembeni mentalitás volt más a középkorban, ahol a gyermekhalandóság nagyon magas volt, így a szülők egyfajta közönyös távolságtartással vértezték fel magukat. Csak a polgárosodás kezdetén jelenik meg a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz. Itt szűnt meg a gyermek önállósága,…

A 2016. február 23-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezések vizsgálata – jogalkalmazói szempontból

Szerző: Sasvári Róbert
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napján lépett hatályba. A jogszabály hatályban tartása, de különösen hatályon kívül helyezése több népszavazási kezdeményezésnek is tárgya volt, amelyek közül kettővel kapcsolatban 2016. február 23. napján addig nem tapasztalt események zajlottak le a Nemzeti Választási Iroda (továbbiakban: NVI) székházában és a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) előtti népszavazási eljárásban.

Helyzetkép Belgiumból – A kollektív igényérvényesítés új rendszerének áttekintése*

Szerző: Harsági Viktória
A magunk mögött hagyott évtizedben Belgiumban – számos más európai országokhoz hasonlóan – több nagy horderejű, tömeges igényérvényesítésre irányuló üggyel kellett a jogalkalmazónak megbirkóznia. Ezek közül néhány olyan (egy eseményből eredő) tömeges károkozás volt, amely során személyi sérülések és halálesetek is előfordultak. Így pl. a 2004. július 30-i gázrobbanás miatt Ghislenghienben huszonnégy ember halt meg, további százharminckettő sérült meg, négyszázan szenvedtek vagyoni kárt…

Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II.
– a gyakorlat tükrében –

Szerző: Gelencsér Dániel
A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok gyakorlati működésének bemutatása.[1] Általánosságban megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közérdekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megoldást találni.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás

Szerző: Prohászka Szilvia
2014. március 15-ét megelőzően kétféle zálogjogi nyilvántartásról beszélhettünk. Az ingó zálogjogi nyilvántartásról, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásról. (Egyedi azonosító az alvázszám, tehát ebbe a nyilvántartásba a gépjárműveket terhelő zálogjogokat lehetett bejegyezni.)
Az ingó zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti, ahol a közjegyző nemperes eljárásban határoz a bejegyzésről. A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerint az ingó dolgot terhelő zálogjog…

Megjegyzések Hajas Barnabás gyülekezési jogra vonatkozó álláspontjához¹

Szerző: Varga Zs. András
Hajas Barnabás tekintélyes terjedelmű, és az Alkotmánybíróság legújabb határozatai által is igazoltan időszerű munkája következetesen elemzi a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárási kérdéseket a rendezvények bejelentésétől a rendőrség által hozható aktusokon át azok bírósági felülvizsgálatáig. A vizsgálat alapos, tükrözi a hatósági, bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatot, megállapításaival, következtetéseivel alapvetően egyet lehet érteni. Van azonban egy olyan meglátása a szerzőnek, amely alaposabb megfontolást…