Még egyszer a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről

Szerző: Hajas Barnabás
Bár korábban is foglalkoztam a kérdéssel, el kell ismernem, hogy a mai napig sem született minden szempontból megnyugtató válasz arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya mennyiben – és a bejelentés elintézése során melyik időponttól – terjed ki a gyülekezési ügyekre, sem pedig arra, hogy ennek milyen eljárásjogi hatása lehet.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 8. § (1) és (2) bekezdései szerint, ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása…

Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése

Szerző: Csatlós Erzsébet
Az európai közigazgatás fogalom a Lisszaboni Szerződés nyomán került az EU működéséről szóló szerződés szövegébe, mégpedig az alábbi rendelkezés részeként: „[f]eladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak.” A rendelkezés ugyan új, de maga az európai közigazgatás léte és egyéb jogforrásban való szabályozása ennél jóval hosszabb múltra tekint vissza, a szabályozottság tekintetében azonban erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is.

Az ügyész szerepe a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban

Szerző: Horváth Katalin
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi normák történetével, a hatályos szabályok elemzésével foglalkozó tudományos munkák csak elvétve, szűkszavúan térnek ki az e korosztállyal szemben folytatott büntetőeljárásokban betöltött, illetve ideálisan elvárható ügyészi szerepre, jóllehet a nyomozás felügyeletéért, irányításáért felelős, a vádemelés vagy az egyes diverziós lehetőségek alkalmazása felől dönteni jogosult, illetve a bírósági eljárás során vádképviseleti feladatokat ellátó közvádló szerepe, jelentősége vitathatatlan.
Dolgozatomban az e témával összefüggésben kifejtésre kerülő gondolatok egyik…

A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a hatékony védekezés szempontjából

Szerző: Szalai András
Jelen dolgozatban arra kívánok kísérletet tenni, hogy bemutassam a terhelt nyilatkozatának bizonyításban játszott szerepét a büntetőeljárásban. Szándékosan használom a nyilatkozat gyűjtőfogalmat, mert ez jobban kifejezi, hogy a terhelt „megszólalása” nem csak a klasszikusnak tekinthető vallomás formájában lehetséges, bár kétségtelenül ez a nyilatkozati mód a leggyakoribb a büntetőeljárásban.
A vizsgálatom módszere komparatív jellegű, mert a terhelti nyilatkozatnak bizonyításban betöltött szerepét a másik két nagy…

Gondolatok a perköltség elleni fellebbezés illetékéről

avagy: minősülhet-e a perköltség főkövetelésnek a fellebbezési eljárásban?

Szerző: Udvaros Judit
Előfordul, hogy a pernyertességbe, mint örömbe üröm vegyül: jóllehet a perbe vitt főkövetelés és annak járulékai tekintetében megvalósult a felperes elérni kívánt célja, azonban az ügyvédi munkadíjnak, mint a perköltség részének megállapításánál az elsőfokú bíróság ceruzája az általa elvártnál vékonyabban fogott. Vagy ellenkezőleg: az alperes, belátván a felperes igazát, belenyugodna a bíróság döntésébe, azonban az ügyvédi munkadíjnak a pernyertes fél javára megítélt összegét eltúlozottnak látja.

A hozzátartozói kárigények érvényesítésének eljárásjogi nehézségei a munkaügyi perekben

Szerző: Sipka Péter
A 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkáltatói kártérítési felelősséget új alapokra helyezve átalakította a munkáltató oldalán felmerülő bizonyítási kötelezettségeket, amivel a kimentés új rendszerét alkotta meg azzal a céllal, hogy visszafogja a korábbi bírói gyakorlat alapján kialakult – munkáltatókra meglehetősen kedvezőtlen – folyamatokat. A jogalkotó az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontjában az előreláthatóság és az ellenőrzési körön kívüliség együttes bizonyítását várja el a munkáltatótól a pernyertesség érdekében.