Megjegyzések Hajas Barnabás gyülekezési jogra vonatkozó álláspontjához¹

Szerző: Varga Zs. András
Hajas Barnabás tekintélyes terjedelmű, és az Alkotmánybíróság legújabb határozatai által is igazoltan időszerű munkája következetesen elemzi a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárási kérdéseket a rendezvények bejelentésétől a rendőrség által hozható aktusokon át azok bírósági felülvizsgálatáig. A vizsgálat alapos, tükrözi a hatósági, bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatot, megállapításaival, következtetéseivel alapvetően egyet lehet érteni. Van azonban egy olyan meglátása a szerzőnek, amely alaposabb megfontolást…

A tárgyalótermi kötelező hang- és képrögzítés szükségességének vizsgálata

Szerző: Nagy Gábor Bálint
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere miként tudja hasznosítani az informatika, az infokommunikációs technológia vívmányait. A fejlődéshez való viszonyulás, alkalmazkodási hajlandóság nem tekinthető egységesnek, és még kevésbé feltétlen pozitívnak. Miközben a bírósági szervezet vezetői az egyes megnyilvánulásaikban – egyébként alappal – sikerként számolnak be a technikai fejlesztésekről (például az elektronikus panasz, valamint az elektronikus…

A közigazgatási nemperes eljárások szabályozása és a változások lehetséges útjai

Szerzők: Demjén Péter, Bokros Andrea
Jelen tanulmány a polgári nemperes eljárások jogelméleti megközelítésén keresztül vizsgálja azon közigazgatási nemperes eljárások jelenlegi szabályozását, az eljárások sajátosságait, a jogalkalmazás kérdéseit, melyekben bírósági titkár első fokon, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően, önálló aláírási joggal eljárhat. A hatályos szabályozást állítja párhuzamba a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat szerint egyszerűsített per elnevezéssel bevezetendő eljárási formával.

Tanúvédelem a közigazgatási eljárásban és a szabálysértési jogban

Szerző: Szabó Krisztián
Többnyire a szervezett bűnözés, a maffia-leszámolások és büntetőeljárás jut az eszünkbe, ha a tanúvédelemről hallunk, pedig a tanúvédelem jelentősége napjainkban már túlmutat a büntető eljárásjog területén. Manapság akár egy szabálysértési ügyben is alappal tarthat a tanú attól, hogy vallomása miatt hátrányok érhetik, gondoljunk például „a tiltott kéjelgés eseteire, vagy a diszkriminációs cselekményekre, ahol a kliensek […] joggal szeretnék mindenáron megőrizni névtelenségüket.

KET. ¹ „francia módra” – Az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex

Szerző: Pollák Kitti
Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a „Code des relations entre le public et l’administration” (a továbbiakban: CRPA). Habár a francia szakirodalomban e Törvénykönyv elfogadásának indokoltsága évtizedek óta fennálló kérdés, mégis megalkotását számos tényező hátráltatta. A CRPA hatályba lépésével azonban Franciaország is csatlakozott azon országok csoportjához, melyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében.

Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon I.
– a gyakorlat tükrében –

Szerző: Gelencsér Dániel
A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok gyakorlati működésének bemutatása. Általánosságban megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közérdekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megoldást találni.