Magyar hivatalos nyelv használata a kétnyelvű területen Szlovéniában a Barbara-szillogika -logika alapján

Szerző: Mag. Koren Stefán
Szakemberek egyöntetű véleménye szerint „a határon túli magyar kisebbségek közül a szlovéniai magyarok jogi helyzete, autonómiája, kulturális intézményrendszere, az identitás megőrzését érintő politikai környezete a legstabilabb, legkedvezőbb”.[2] Szlovénia a magyarokat (és az olaszokat) alkotmányosan elismert őshonos nemzeti kisebbségnek tekinti, és ezt a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995. évi Keretegyezmény ratifikálásakor meg is erősítette.

A bizalmi kapcsolattartás bizonyítási védelme a magyar polgári eljárásban – alkotmányjogi szempontok

Szerző: Sulyok Márton
A magánszférajogok nem csak az EU GDPR-nek (Általános Adatvédelmi Keretrendeletnek) és az elfeledtetéshez való jognak, vagy különböző kortárs irodalmi disztópiáknak (pl. Dave Eggers: A Kör) köszönhetően kerültek a közelmúltban a figyelem középpontjába. Magyarországon, politikai színezettől mentesen, gondolhatunk a gyülekezési jog rekodifikációjával kapcsolatos erőfeszítésekre, illetve arra a jelenleg is zajló jogi vitára, amelynek alapkérdése, hogy „Magánember-e a politikus, és ha igen, mikor? Jár-e a politikusnak magánélet, magánszféra?”.

Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016-ban

Szerző: Horváth E. Írisz
A Brüsszeli Egyezményhez csatolt 1971-es értelmezési jegyzőkönyvnek köszönhetően már a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vívmányaiként megszületetett másodlagos jogforrások előtt majdnem 30 évvel, immár csaknem fél évszázada előzetes döntéshozatali eljárás formájában fordulhatnak a tagállamok az Európai Bírósághoz, majd a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EU Bírósága), hogy a Brüsszeli Egyezményt, illetve a másodlagos jogforrásokat értelmezze és ezáltal az egységes jogalkalmazást minél…

Konzuli hatósági együttműködések az Európai Unió égisze alatt¹

Szerző: Csatlós Erzsébet
Az Európai Unió a különböző politikái hatékony végrehajtása kapcsán épít a tagállami hatóságok együttműködésére. A 2015. április 20-án elfogadott tanácsi irányelv[2] amellett, hogy ismét a figyelem középpontjába helyezte az uniós polgárok azon jogát, hogy harmadik államokban bármely tagállamhoz fordulhatnak konzuli védelem okán, új lendületet adott a jogalkalmazás oldalának azzal, hogy – a hatásköri korlátok között maradva – a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a konzuli hatóságok együttműködésében rejlő potenciálba, részletesebben lefektetve annak…

Az alkotmánybíróságok konkrét normakontroll- hatáskörének alakulása nemzetközi szinten

Szerző: Manhertz Tamás István
A normakontroll az alkotmánybíróságok egyik legjellegzetesebb funkciója. Vizsgálódásunk középpontjában az utólagos felülvizsgálat, azon belül is a bírói kezdeményezés áll. Ebben a tekintetben az alkotmánybíróság már egy kihirdetett jogszabályt vizsgál, amely egy egyedi ügy elbírálása kapcsán lenne alkalmazandó.
A konkrét normakontroll lényeges eleme, hogy az alkotmányellenes norma észlelésekor az alapügyben eljáró bíróság nem semmisítheti…

A közbeszerzéssel kapcsolatos polgári perek gyakorlata (2017)

Szerző: Szilágyi Norbert
A tanulmány elkészítésének vezérgondolata, hogy a tisztán polgári joggal foglalkozó szakemberek számára bemutatásra kerüljön az a közjog és a magánjog határán lévő közbeszerzési jogterület, melynek ismerete a közbeszerzési vonatkozású, de alapjaiban civilisztikai természetű perek viteléhez – az egyre növekvő ügyszámokra figyelemmel – nélkülözhetetlenné válik.
Két külön tanulmány készült annak érdekében, hogy a közbeszerzési törvényben rögzített öt…