Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II.
– a gyakorlat tükrében –

Szerző: Gelencsér Dániel
A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok gyakorlati működésének bemutatása.[1] Általánosságban megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közérdekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megoldást találni.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás

Szerző: Prohászka Szilvia
2014. március 15-ét megelőzően kétféle zálogjogi nyilvántartásról beszélhettünk. Az ingó zálogjogi nyilvántartásról, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásról. (Egyedi azonosító az alvázszám, tehát ebbe a nyilvántartásba a gépjárműveket terhelő zálogjogokat lehetett bejegyezni.)
Az ingó zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti, ahol a közjegyző nemperes eljárásban határoz a bejegyzésről. A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerint az ingó dolgot terhelő zálogjog…

Megjegyzések Hajas Barnabás gyülekezési jogra vonatkozó álláspontjához¹

Szerző: Varga Zs. András
Hajas Barnabás tekintélyes terjedelmű, és az Alkotmánybíróság legújabb határozatai által is igazoltan időszerű munkája következetesen elemzi a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárási kérdéseket a rendezvények bejelentésétől a rendőrség által hozható aktusokon át azok bírósági felülvizsgálatáig. A vizsgálat alapos, tükrözi a hatósági, bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatot, megállapításaival, következtetéseivel alapvetően egyet lehet érteni. Van azonban egy olyan meglátása a szerzőnek, amely alaposabb megfontolást…

A tárgyalótermi kötelező hang- és képrögzítés szükségességének vizsgálata

Szerző: Nagy Gábor Bálint
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere miként tudja hasznosítani az informatika, az infokommunikációs technológia vívmányait. A fejlődéshez való viszonyulás, alkalmazkodási hajlandóság nem tekinthető egységesnek, és még kevésbé feltétlen pozitívnak. Miközben a bírósági szervezet vezetői az egyes megnyilvánulásaikban – egyébként alappal – sikerként számolnak be a technikai fejlesztésekről (például az elektronikus panasz, valamint az elektronikus…

A közigazgatási nemperes eljárások szabályozása és a változások lehetséges útjai

Szerzők: Demjén Péter, Bokros Andrea
Jelen tanulmány a polgári nemperes eljárások jogelméleti megközelítésén keresztül vizsgálja azon közigazgatási nemperes eljárások jelenlegi szabályozását, az eljárások sajátosságait, a jogalkalmazás kérdéseit, melyekben bírósági titkár első fokon, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően, önálló aláírási joggal eljárhat. A hatályos szabályozást állítja párhuzamba a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat szerint egyszerűsített per elnevezéssel bevezetendő eljárási formával.

Tanúvédelem a közigazgatási eljárásban és a szabálysértési jogban

Szerző: Szabó Krisztián
Többnyire a szervezett bűnözés, a maffia-leszámolások és büntetőeljárás jut az eszünkbe, ha a tanúvédelemről hallunk, pedig a tanúvédelem jelentősége napjainkban már túlmutat a büntető eljárásjog területén. Manapság akár egy szabálysértési ügyben is alappal tarthat a tanú attól, hogy vallomása miatt hátrányok érhetik, gondoljunk például „a tiltott kéjelgés eseteire, vagy a diszkriminációs cselekményekre, ahol a kliensek […] joggal szeretnék mindenáron megőrizni névtelenségüket.