Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem

Szerző: Sulyok Márton
Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű nézőponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkotmányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkotmány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitásformáló jelentőséggel is bír.

Az újságírói forrásvédelem határa a büntetőeljárásban – Jogalkalmazói szempontok az európai alapjogi elvárások tükrében

Szerzők: Matusik Tamás, Csépány Kristóf
Az újságírói forrásvédelem korlátozásának részletes szabályozása csaknem öt éve jelent meg a hazai büntetőeljárásban, de a jogintézmény alapjogi háttere túlmutat a szoros értelemben vett eljárásjogi rendelkezéseken. Az e körben eddig meghozott, és a nyilvánosság számára is megismerhetővé vált bírósági döntések, nem mutatnak egységes gyakorlatot. E tanulmány arra vállalkozik, hogy a jogintézmény rendszertani elhelyezését, valamint emberi jogi és alapjogi…

Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás elrendelése az új Be. tükrében

Szerző: Folta Dóra
A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. A büntetőjog ultima ratio jellegéből következik – és hétköznapi jogérzékünk is azt súgja –, hogy nem avatkozhat be a társadalmi együttélés minden területén, hanem a társadalmi rend alapértékeinek a védelmére kell szorítkoznia. Ezen alapértékek elsődlegesen az alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyeket…

Az előzetes letartóztatás gyakorlatának néhány aktuális kérdése – különös tekintettel a Nikolova döntés maradéktalan implementálására és a határozatok indokolására

Szerző: Csizmadiáné dr. Pethő Tímea
A letartóztatás jogtörténeti gyökerei a római jogba nyúlnak vissza, míg Magyarországon a korai középkortól kezdve, az Aranybulla majd a Hármaskönyv tartalmazott vonatkozó szabályokat. A személyi szabadság előzetes elvonását a későbbi jogfejlődés is igényelte, egyre több garanciát építve a rendszerbe. Az újkori szabályozás tekintetében megkerülhetetlen az angol Magna Charta, azon belül is a Habeas Corpus Act (1679),…

A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk

Szerző: Faix Nikoletta
A középkorban a gyermek iránti érzékenység nem volt jellemző, úgy tekintették, hogy ha a gyermek megélt anyja vagy dajkája gondoskodása nélkül is, akkor már a felnőtt társadalom részévé vált. A gyermekekkel szembeni mentalitás volt más a középkorban, ahol a gyermekhalandóság nagyon magas volt, így a szülők egyfajta közönyös távolságtartással vértezték fel magukat. Csak a polgárosodás kezdetén jelenik meg a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz. Itt szűnt meg a gyermek önállósága,…

A tárgyalótermi kötelező hang- és képrögzítés szükségességének vizsgálata

Szerző: Nagy Gábor Bálint
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere miként tudja hasznosítani az informatika, az infokommunikációs technológia vívmányait. A fejlődéshez való viszonyulás, alkalmazkodási hajlandóság nem tekinthető egységesnek, és még kevésbé feltétlen pozitívnak. Miközben a bírósági szervezet vezetői az egyes megnyilvánulásaikban – egyébként alappal – sikerként számolnak be a technikai fejlesztésekről (például az elektronikus panasz, valamint az elektronikus…

Az ügyész szerepe a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban

Szerző: Horváth Katalin
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi normák történetével, a hatályos szabályok elemzésével foglalkozó tudományos munkák csak elvétve, szűkszavúan térnek ki az e korosztállyal szemben folytatott büntetőeljárásokban betöltött, illetve ideálisan elvárható ügyészi szerepre, jóllehet a nyomozás felügyeletéért, irányításáért felelős, a vádemelés vagy az egyes diverziós lehetőségek alkalmazása felől dönteni jogosult, illetve a bírósági eljárás során vádképviseleti feladatokat ellátó közvádló szerepe, jelentősége vitathatatlan.
Dolgozatomban az e témával összefüggésben kifejtésre kerülő gondolatok egyik…