Az előzetes letartóztatás gyakorlatának néhány aktuális kérdése – különös tekintettel a Nikolova döntés maradéktalan implementálására és a határozatok indokolására

Szerző: Csizmadiáné dr. Pethő Tímea
A letartóztatás jogtörténeti gyökerei a római jogba nyúlnak vissza, míg Magyarországon a korai középkortól kezdve, az Aranybulla majd a Hármaskönyv tartalmazott vonatkozó szabályokat. A személyi szabadság előzetes elvonását a későbbi jogfejlődés is igényelte, egyre több garanciát építve a rendszerbe. Az újkori szabályozás tekintetében megkerülhetetlen az angol Magna Charta, azon belül is a Habeas Corpus Act (1679),…

A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk

Szerző: Faix Nikoletta
A középkorban a gyermek iránti érzékenység nem volt jellemző, úgy tekintették, hogy ha a gyermek megélt anyja vagy dajkája gondoskodása nélkül is, akkor már a felnőtt társadalom részévé vált. A gyermekekkel szembeni mentalitás volt más a középkorban, ahol a gyermekhalandóság nagyon magas volt, így a szülők egyfajta közönyös távolságtartással vértezték fel magukat. Csak a polgárosodás kezdetén jelenik meg a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz. Itt szűnt meg a gyermek önállósága,…

A tárgyalótermi kötelező hang- és képrögzítés szükségességének vizsgálata

Szerző: Nagy Gábor Bálint
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere miként tudja hasznosítani az informatika, az infokommunikációs technológia vívmányait. A fejlődéshez való viszonyulás, alkalmazkodási hajlandóság nem tekinthető egységesnek, és még kevésbé feltétlen pozitívnak. Miközben a bírósági szervezet vezetői az egyes megnyilvánulásaikban – egyébként alappal – sikerként számolnak be a technikai fejlesztésekről (például az elektronikus panasz, valamint az elektronikus…

Az ügyész szerepe a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban

Szerző: Horváth Katalin
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi normák történetével, a hatályos szabályok elemzésével foglalkozó tudományos munkák csak elvétve, szűkszavúan térnek ki az e korosztállyal szemben folytatott büntetőeljárásokban betöltött, illetve ideálisan elvárható ügyészi szerepre, jóllehet a nyomozás felügyeletéért, irányításáért felelős, a vádemelés vagy az egyes diverziós lehetőségek alkalmazása felől dönteni jogosult, illetve a bírósági eljárás során vádképviseleti feladatokat ellátó közvádló szerepe, jelentősége vitathatatlan.
Dolgozatomban az e témával összefüggésben kifejtésre kerülő gondolatok egyik…

A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a hatékony védekezés szempontjából

Szerző: Szalai András
Jelen dolgozatban arra kívánok kísérletet tenni, hogy bemutassam a terhelt nyilatkozatának bizonyításban játszott szerepét a büntetőeljárásban. Szándékosan használom a nyilatkozat gyűjtőfogalmat, mert ez jobban kifejezi, hogy a terhelt „megszólalása” nem csak a klasszikusnak tekinthető vallomás formájában lehetséges, bár kétségtelenül ez a nyilatkozati mód a leggyakoribb a büntetőeljárásban.
A vizsgálatom módszere komparatív jellegű, mert a terhelti nyilatkozatnak bizonyításban betöltött szerepét a másik két nagy…

Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomástétel megtagadásának joga

Szerző: Belovics Ervin
A terhelt központi szereplője a büntetőeljárásnak, hiszen az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak abban a kérdésben kell állást foglalniuk, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége. „A terheltnek a büntetőeljárásban kettős jogállása van. Egyfelől processzuális jogosultságok alanya, a tárgyaláson ügyfél; másfelől vallomásával bizonyítási eszközt szolgáltató alany és kényszerítő intézkedések passzív alanya is.