Problémák a különösen védett tanú jogintézménye kapcsán

Szerző: Halmos-Józsa Katalin
Az igazságszolgáltatásnak komoly kihívással kell szembenéznie, amikor a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés egyre erőszakosabb módszerekkel igyekszik befolyásolni a tanúkat. E következetes kegyetlenséget az államnak hasonlóan következetes eltökéltséggel kell ellensúlyozni annak érdekében, hogy aki élete kockáztatásával segíti az igazságszolgáltatást, a társadalom biztonságának megóvását, az ne fizessen legdrágább értékeivel e segítségért.

A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda

Szerző: Bérces Viktor
A határzárral kapcsolatos bűncselekmények bevezetése elsősorban az elmúlt években tapasztalható bevándorlási hullámmal („migrációs válság”) hozható összefüggésbe. Az ügyek eljárásjogi aspektusaival kapcsolatban ugyanakkor komoly dilemmát okoz az a tény, hogy a fent megjelölt bűncselekményeket nemcsak bevándorlók, hanem egyéb határsértők is elkövethetik.

Jobb lehet az új? – Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése az új Be. tükrében

Szerző: Folta Dóra
A Kormány 2015 februárjában egy új büntetőeljárási törvény megalkotásának szükségességéről döntött, mivel a társadalmi, gazdasági változások és az ezeket követő sorozatos törvénymódosítások következtében a Be. elveszítette egységes jellegét, megbomlott a törvény belső egyensúlya, a szabályozás sok esetben átláthatatlanná és a gyakorlatban nehezen alkalmazhatóvá vált. A jogalkotó egy új eljárási törvény megalkotásával szilárd alapokra kívánja helyezni büntetőjogunkat.

Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem

Szerző: Sulyok Márton
Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű nézőponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkotmányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkotmány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitásformáló jelentőséggel is bír.

Az újságírói forrásvédelem határa a büntetőeljárásban – Jogalkalmazói szempontok az európai alapjogi elvárások tükrében

Szerzők: Matusik Tamás, Csépány Kristóf
Az újságírói forrásvédelem korlátozásának részletes szabályozása csaknem öt éve jelent meg a hazai büntetőeljárásban, de a jogintézmény alapjogi háttere túlmutat a szoros értelemben vett eljárásjogi rendelkezéseken. Az e körben eddig meghozott, és a nyilvánosság számára is megismerhetővé vált bírósági döntések, nem mutatnak egységes gyakorlatot. E tanulmány arra vállalkozik, hogy a jogintézmény rendszertani elhelyezését, valamint emberi jogi és alapjogi…

Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás elrendelése az új Be. tükrében

Szerző: Folta Dóra
A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. A büntetőjog ultima ratio jellegéből következik – és hétköznapi jogérzékünk is azt súgja –, hogy nem avatkozhat be a társadalmi együttélés minden területén, hanem a társadalmi rend alapértékeinek a védelmére kell szorítkoznia. Ezen alapértékek elsődlegesen az alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyeket…