A 2016. február 23-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezések vizsgálata – jogalkalmazói szempontból

Szerző: Sasvári Róbert
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napján lépett hatályba. A jogszabály hatályban tartása, de különösen hatályon kívül helyezése több népszavazási kezdeményezésnek is tárgya volt, amelyek közül kettővel kapcsolatban 2016. február 23. napján addig nem tapasztalt események zajlottak le a Nemzeti Választási Iroda (továbbiakban: NVI) székházában és a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) előtti népszavazási eljárásban.

Megjegyzések Hajas Barnabás gyülekezési jogra vonatkozó álláspontjához¹

Szerző: Varga Zs. András
Hajas Barnabás tekintélyes terjedelmű, és az Alkotmánybíróság legújabb határozatai által is igazoltan időszerű munkája következetesen elemzi a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárási kérdéseket a rendezvények bejelentésétől a rendőrség által hozható aktusokon át azok bírósági felülvizsgálatáig. A vizsgálat alapos, tükrözi a hatósági, bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatot, megállapításaival, következtetéseivel alapvetően egyet lehet érteni. Van azonban egy olyan meglátása a szerzőnek, amely alaposabb megfontolást…

A közigazgatási nemperes eljárások szabályozása és a változások lehetséges útjai

Szerzők: Demjén Péter, Bokros Andrea
Jelen tanulmány a polgári nemperes eljárások jogelméleti megközelítésén keresztül vizsgálja azon közigazgatási nemperes eljárások jelenlegi szabályozását, az eljárások sajátosságait, a jogalkalmazás kérdéseit, melyekben bírósági titkár első fokon, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően, önálló aláírási joggal eljárhat. A hatályos szabályozást állítja párhuzamba a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat szerint egyszerűsített per elnevezéssel bevezetendő eljárási formával.

Tanúvédelem a közigazgatási eljárásban és a szabálysértési jogban

Szerző: Szabó Krisztián
Többnyire a szervezett bűnözés, a maffia-leszámolások és büntetőeljárás jut az eszünkbe, ha a tanúvédelemről hallunk, pedig a tanúvédelem jelentősége napjainkban már túlmutat a büntető eljárásjog területén. Manapság akár egy szabálysértési ügyben is alappal tarthat a tanú attól, hogy vallomása miatt hátrányok érhetik, gondoljunk például „a tiltott kéjelgés eseteire, vagy a diszkriminációs cselekményekre, ahol a kliensek […] joggal szeretnék mindenáron megőrizni névtelenségüket.

KET. ¹ „francia módra” – Az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex

Szerző: Pollák Kitti
Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a „Code des relations entre le public et l’administration” (a továbbiakban: CRPA). Habár a francia szakirodalomban e Törvénykönyv elfogadásának indokoltsága évtizedek óta fennálló kérdés, mégis megalkotását számos tényező hátráltatta. A CRPA hatályba lépésével azonban Franciaország is csatlakozott azon országok csoportjához, melyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében.

Még egyszer a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről

Szerző: Hajas Barnabás
Bár korábban is foglalkoztam a kérdéssel, el kell ismernem, hogy a mai napig sem született minden szempontból megnyugtató válasz arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya mennyiben – és a bejelentés elintézése során melyik időponttól – terjed ki a gyülekezési ügyekre, sem pedig arra, hogy ennek milyen eljárásjogi hatása lehet.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 8. § (1) és (2) bekezdései szerint, ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása…