A közigazgatási nemperes eljárások szabályozása és a változások lehetséges útjai

Szerzők: Demjén Péter, Bokros Andrea
Jelen tanulmány a polgári nemperes eljárások jogelméleti megközelítésén keresztül vizsgálja azon közigazgatási nemperes eljárások jelenlegi szabályozását, az eljárások sajátosságait, a jogalkalmazás kérdéseit, melyekben bírósági titkár első fokon, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően, önálló aláírási joggal eljárhat. A hatályos szabályozást állítja párhuzamba a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat szerint egyszerűsített per elnevezéssel bevezetendő eljárási formával.

Tanúvédelem a közigazgatási eljárásban és a szabálysértési jogban

Szerző: Szabó Krisztián
Többnyire a szervezett bűnözés, a maffia-leszámolások és büntetőeljárás jut az eszünkbe, ha a tanúvédelemről hallunk, pedig a tanúvédelem jelentősége napjainkban már túlmutat a büntető eljárásjog területén. Manapság akár egy szabálysértési ügyben is alappal tarthat a tanú attól, hogy vallomása miatt hátrányok érhetik, gondoljunk például „a tiltott kéjelgés eseteire, vagy a diszkriminációs cselekményekre, ahol a kliensek […] joggal szeretnék mindenáron megőrizni névtelenségüket.

KET. ¹ „francia módra” – Az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex

Szerző: Pollák Kitti
Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a „Code des relations entre le public et l’administration” (a továbbiakban: CRPA). Habár a francia szakirodalomban e Törvénykönyv elfogadásának indokoltsága évtizedek óta fennálló kérdés, mégis megalkotását számos tényező hátráltatta. A CRPA hatályba lépésével azonban Franciaország is csatlakozott azon országok csoportjához, melyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében.

Még egyszer a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről

Szerző: Hajas Barnabás
Bár korábban is foglalkoztam a kérdéssel, el kell ismernem, hogy a mai napig sem született minden szempontból megnyugtató válasz arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya mennyiben – és a bejelentés elintézése során melyik időponttól – terjed ki a gyülekezési ügyekre, sem pedig arra, hogy ennek milyen eljárásjogi hatása lehet.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 8. § (1) és (2) bekezdései szerint, ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása…

Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése

Szerző: Csatlós Erzsébet
Az európai közigazgatás fogalom a Lisszaboni Szerződés nyomán került az EU működéséről szóló szerződés szövegébe, mégpedig az alábbi rendelkezés részeként: „[f]eladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak.” A rendelkezés ugyan új, de maga az európai közigazgatás léte és egyéb jogforrásban való szabályozása ennél jóval hosszabb múltra tekint vissza, a szabályozottság tekintetében azonban erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is.

Adózás rendje újratöltve

Szerző: Darák Péter
Egy 2010-ben létrehozott munkacsoport jelentése alapján az Európai Parlament 2013. január 15-i állásfoglalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai közigazgatási eljárásról szóló jogszabályra.
Az időközben testet öltött európai közigazgatási eljárásjogi kódex[2] (a továbbiakban: Modell Szabályok) anélkül, hogy bármilyen közvetlen hatása lehetne a nemzeti közigazgatási eljárásjogra, hasznosan foglalja össze azokat az értékeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a közigazgatás működése során kialakultak.