A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk

Szerző: Faix Nikoletta
A középkorban a gyermek iránti érzékenység nem volt jellemző, úgy tekintették, hogy ha a gyermek megélt anyja vagy dajkája gondoskodása nélkül is, akkor már a felnőtt társadalom részévé vált. A gyermekekkel szembeni mentalitás volt más a középkorban, ahol a gyermekhalandóság nagyon magas volt, így a szülők egyfajta közönyös távolságtartással vértezték fel magukat. Csak a polgárosodás kezdetén jelenik meg a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz. Itt szűnt meg a gyermek önállósága,…

Helyzetkép Belgiumból – A kollektív igényérvényesítés új rendszerének áttekintése*

Szerző: Harsági Viktória
A magunk mögött hagyott évtizedben Belgiumban – számos más európai országokhoz hasonlóan – több nagy horderejű, tömeges igényérvényesítésre irányuló üggyel kellett a jogalkalmazónak megbirkóznia. Ezek közül néhány olyan (egy eseményből eredő) tömeges károkozás volt, amely során személyi sérülések és halálesetek is előfordultak. Így pl. a 2004. július 30-i gázrobbanás miatt Ghislenghienben huszonnégy ember halt meg, további százharminckettő sérült meg, négyszázan szenvedtek vagyoni kárt…

Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II.
– a gyakorlat tükrében –

Szerző: Gelencsér Dániel
A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok gyakorlati működésének bemutatása.[1] Általánosságban megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közérdekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megoldást találni.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás

Szerző: Prohászka Szilvia
2014. március 15-ét megelőzően kétféle zálogjogi nyilvántartásról beszélhettünk. Az ingó zálogjogi nyilvántartásról, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásról. (Egyedi azonosító az alvázszám, tehát ebbe a nyilvántartásba a gépjárműveket terhelő zálogjogokat lehetett bejegyezni.)
Az ingó zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti, ahol a közjegyző nemperes eljárásban határoz a bejegyzésről. A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerint az ingó dolgot terhelő zálogjog…

Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon I.
– a gyakorlat tükrében –

Szerző: Gelencsér Dániel
A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok gyakorlati működésének bemutatása. Általánosságban megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közérdekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megoldást találni.

Gondolatok a perköltség elleni fellebbezés illetékéről

avagy: minősülhet-e a perköltség főkövetelésnek a fellebbezési eljárásban?

Szerző: Udvaros Judit
Előfordul, hogy a pernyertességbe, mint örömbe üröm vegyül: jóllehet a perbe vitt főkövetelés és annak járulékai tekintetében megvalósult a felperes elérni kívánt célja, azonban az ügyvédi munkadíjnak, mint a perköltség részének megállapításánál az elsőfokú bíróság ceruzája az általa elvártnál vékonyabban fogott. Vagy ellenkezőleg: az alperes, belátván a felperes igazát, belenyugodna a bíróság döntésébe, azonban az ügyvédi munkadíjnak a pernyertes fél javára megítélt összegét eltúlozottnak látja.