A bírósághoz fordulás joga a panasznap tükrében – az új Pp. margójára¹

Szerző: Hideg Milán István
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt kereken hatvanöt évi szolgálat után hatályon kívül helyezte a 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.), amely azonban jelentős hagyatékot örökölt jogelődjétől. E hagyatékhoz tartozik a bírósági panasznap intézménye is, amelyen csupán csekély változtatásokat hajtott végre az új jogszabály.

Nekrológ egy szabályozáshoz
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalatai

Szerző: Kolozs Balázs
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény célul tűzte ki, hogy a jogi szabályozás eszköze által a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét javítsa, illetve a lánctartozások felhalmozódása által a működésüket fenyegető helyzetben védelmet…

Társult perek: nyitott kérdések és joggazdaságtani elemzés*

Szerző: Szalai Ákos
A kollektív keresetek általában két cél szolgálnak. Egyrészt egyszerűsítik az egyébként párhuzamosan futó hasonló peres ügyek lezárását, másrészt segítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, hiszen lebontanak olyan (nem jogi, hanem gazdasági, szociológiai) akadályokat, amelyek miatt bizonyos perek el sem indulnának. Az ilyen perek lényege, hogy a sok hasonló esetet összevonják, és – szemben a pertársasággal – azokban a különböző érintettek, felperesek „egy hangon szólnak”[1], az ítélet pedig az együtt kezelt csoport minden tagja számára ítélt dolgot jelent.

A bizalmi kapcsolattartás bizonyítási védelme a magyar polgári eljárásban – alkotmányjogi szempontok

Szerző: Sulyok Márton
A magánszférajogok nem csak az EU GDPR-nek (Általános Adatvédelmi Keretrendeletnek) és az elfeledtetéshez való jognak, vagy különböző kortárs irodalmi disztópiáknak (pl. Dave Eggers: A Kör) köszönhetően kerültek a közelmúltban a figyelem középpontjába. Magyarországon, politikai színezettől mentesen, gondolhatunk a gyülekezési jog rekodifikációjával kapcsolatos erőfeszítésekre, illetve arra a jelenleg is zajló jogi vitára, amelynek alapkérdése, hogy „Magánember-e a politikus, és ha igen, mikor? Jár-e a politikusnak magánélet, magánszféra?”.