Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016-ban

Szerző: Horváth E. Írisz
A Brüsszeli Egyezményhez csatolt 1971-es értelmezési jegyzőkönyvnek köszönhetően már a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vívmányaiként megszületetett másodlagos jogforrások előtt majdnem 30 évvel, immár csaknem fél évszázada előzetes döntéshozatali eljárás formájában fordulhatnak a tagállamok az Európai Bírósághoz, majd a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EU Bírósága), hogy a Brüsszeli Egyezményt, illetve a másodlagos jogforrásokat értelmezze és ezáltal az egységes jogalkalmazást minél…

Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem

Szerző: Sulyok Márton
Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű nézőponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkotmányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkotmány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitásformáló jelentőséggel is bír.

A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk

Szerző: Faix Nikoletta
A középkorban a gyermek iránti érzékenység nem volt jellemző, úgy tekintették, hogy ha a gyermek megélt anyja vagy dajkája gondoskodása nélkül is, akkor már a felnőtt társadalom részévé vált. A gyermekekkel szembeni mentalitás volt más a középkorban, ahol a gyermekhalandóság nagyon magas volt, így a szülők egyfajta közönyös távolságtartással vértezték fel magukat. Csak a polgárosodás kezdetén jelenik meg a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz. Itt szűnt meg a gyermek önállósága,…

Helyzetkép Belgiumból – A kollektív igényérvényesítés új rendszerének áttekintése*

Szerző: Harsági Viktória
A magunk mögött hagyott évtizedben Belgiumban – számos más európai országokhoz hasonlóan – több nagy horderejű, tömeges igényérvényesítésre irányuló üggyel kellett a jogalkalmazónak megbirkóznia. Ezek közül néhány olyan (egy eseményből eredő) tömeges károkozás volt, amely során személyi sérülések és halálesetek is előfordultak. Így pl. a 2004. július 30-i gázrobbanás miatt Ghislenghienben huszonnégy ember halt meg, további százharminckettő sérült meg, négyszázan szenvedtek vagyoni kárt…

Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II.
– a gyakorlat tükrében –

Szerző: Gelencsér Dániel
A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok gyakorlati működésének bemutatása.[1] Általánosságban megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közérdekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megoldást találni.