Nekrológ egy szabályozáshoz
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalatai

Szerző: Kolozs Balázs
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény célul tűzte ki, hogy a jogi szabályozás eszköze által a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét javítsa, illetve a lánctartozások felhalmozódása által a működésüket fenyegető helyzetben védelmet…

Társult perek: nyitott kérdések és joggazdaságtani elemzés*

Szerző: Szalai Ákos
A kollektív keresetek általában két cél szolgálnak. Egyrészt egyszerűsítik az egyébként párhuzamosan futó hasonló peres ügyek lezárását, másrészt segítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, hiszen lebontanak olyan (nem jogi, hanem gazdasági, szociológiai) akadályokat, amelyek miatt bizonyos perek el sem indulnának. Az ilyen perek lényege, hogy a sok hasonló esetet összevonják, és – szemben a pertársasággal – azokban a különböző érintettek, felperesek „egy hangon szólnak”[1], az ítélet pedig az együtt kezelt csoport minden tagja számára ítélt dolgot jelent.

A bizalmi kapcsolattartás bizonyítási védelme a magyar polgári eljárásban – alkotmányjogi szempontok

Szerző: Sulyok Márton
A magánszférajogok nem csak az EU GDPR-nek (Általános Adatvédelmi Keretrendeletnek) és az elfeledtetéshez való jognak, vagy különböző kortárs irodalmi disztópiáknak (pl. Dave Eggers: A Kör) köszönhetően kerültek a közelmúltban a figyelem középpontjába. Magyarországon, politikai színezettől mentesen, gondolhatunk a gyülekezési jog rekodifikációjával kapcsolatos erőfeszítésekre, illetve arra a jelenleg is zajló jogi vitára, amelynek alapkérdése, hogy „Magánember-e a politikus, és ha igen, mikor? Jár-e a politikusnak magánélet, magánszféra?”.

Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016-ban

Szerző: Horváth E. Írisz
A Brüsszeli Egyezményhez csatolt 1971-es értelmezési jegyzőkönyvnek köszönhetően már a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vívmányaiként megszületetett másodlagos jogforrások előtt majdnem 30 évvel, immár csaknem fél évszázada előzetes döntéshozatali eljárás formájában fordulhatnak a tagállamok az Európai Bírósághoz, majd a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EU Bírósága), hogy a Brüsszeli Egyezményt, illetve a másodlagos jogforrásokat értelmezze és ezáltal az egységes jogalkalmazást minél…

Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem

Szerző: Sulyok Márton
Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű nézőponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkotmányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkotmány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitásformáló jelentőséggel is bír.