2016. évfolyam

Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezések eljárási feltételei

Szerző: Varga Zs. András
Az Alaptörvény államszervezetre gyakorolt hatásának egyik nem vitatott eleme az Alkotmánybíróság szerepének megváltozása. Míg a rendszerváltozástól az Alaptörvényig az Alkotmánybíróság elsősorban normakontroll-eljárásokat folytatott (habár az alkotmányjogi panasz és a hatásköri összeütközés egyik ese­tének feloldása már akkor is a jogalkalmazási kontrolleljárás volt), mégpedig actio popularis alapján, az Alaptörvény hatálybalépését követően az alkotmányjogi panasz alapján folytatott eljárások váltak meghatározóvá

Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomástétel megtagadásának joga

Szerző: Belovics Ervin
A terhelt központi szereplője a büntetőeljárásnak, hiszen az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak abban a kérdésben kell állást foglalniuk, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége. „A terheltnek a büntetőeljárásban kettős jogállása van. Egyfelől processzuális jogosultságok alanya, a tárgyaláson ügyfél; másfelől vallomásával bizonyítási eszközt szolgáltató alany és kényszerítő intézkedések passzív alanya is.

Adózás rendje újratöltve

Szerző: Darák Péter
Egy 2010-ben létrehozott munkacsoport jelentése alapján az Európai Parlament 2013. január 15-i állásfoglalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai közigazgatási eljárásról szóló jogszabályra.
Az időközben testet öltött európai közigazgatási eljárásjogi kódex[2] (a továbbiakban: Modell Szabályok) anélkül, hogy bármilyen közvetlen hatása lehetne a nemzeti közigazgatási eljárásjogra, hasznosan foglalja össze azokat az értékeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a közigazgatás működése során kialakultak.

A per észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog, valamint a jogorvoslathoz való jog viszonya

Szerző: Parlagi Mátyás
Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 6. cikk 1. pontjában írt tisztességes tárgyaláshoz való jog magában foglalja az ügyek tisztességes és észszerű időn belüli tárgyalásával, valamint határozat hozatalával kapcsolatos jogot.

A modellválasztás dilemmái a kollektív igényérvényesítés hazai szabályozásánál*

Szerző: Harsági Viktória
A kollektív igényérvényesítés gazdag külföldi jogirodalmának áttekintése után megfogalmazható, hogy alapvetően egyetértés alakult ki a szakmán belül az intézmény célja, szerepe tekintetében, ami az általánosságokat illeti. Ekképpen legtöbb szerző említi, hogy az abban a kollektív igényérvényesítés különböző formái az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a perhatékonyságot és az alperesi jogsértő magatartás…

Az Európai Bíróság ítélete a WebMindLicenses Kft. ügyében

Szerző: Szabó Ildikó
Adózói magatartás nyomozati eszközökkel való ellenőrzése kontra adózói szabadság

1. Az alapügy és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem
A WebMindLicenses Kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amelyet 2009-ben alapítottak, és amelyben annak vezető tisztségviselője kizárólagos tőkerészesedéssel rendelkezik.