2017/1.

Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem

Szerző: Sulyok Márton
Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű nézőponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkotmányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkotmány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitásformáló jelentőséggel is bír.

Az újságírói forrásvédelem határa a büntetőeljárásban – Jogalkalmazói szempontok az európai alapjogi elvárások tükrében

Szerzők: Matusik Tamás, Csépány Kristóf
Az újságírói forrásvédelem korlátozásának részletes szabályozása csaknem öt éve jelent meg a hazai büntetőeljárásban, de a jogintézmény alapjogi háttere túlmutat a szoros értelemben vett eljárásjogi rendelkezéseken. Az e körben eddig meghozott, és a nyilvánosság számára is megismerhetővé vált bírósági döntések, nem mutatnak egységes gyakorlatot. E tanulmány arra vállalkozik, hogy a jogintézmény rendszertani elhelyezését, valamint emberi jogi és alapjogi…

Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás elrendelése az új Be. tükrében

Szerző: Folta Dóra
A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. A büntetőjog ultima ratio jellegéből következik – és hétköznapi jogérzékünk is azt súgja –, hogy nem avatkozhat be a társadalmi együttélés minden területén, hanem a társadalmi rend alapértékeinek a védelmére kell szorítkoznia. Ezen alapértékek elsődlegesen az alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyeket…

Az általános konzuli hatósági együttműködések elméleti kérdései[1]

Szerző: Csatlós Erzsébet
A konzuli hatóságok a feladataikat különböző együttműködési formákon keresztül valósítják meg, amelyek alapvetően két csoportra oszlanak aszerint, hogy a saját államuk hatóságaival, vagy más államok hatóságaival való kooperációról van szó.
A konzuli hatóságok együttműködését azonban új megvilágításba helyezte az Európai Unió (EU). Nem újdonság, hogy az EU a különböző politikái hatékony végrehajtása kapcsán épít a tagállami hatóságok együttműködésére.

Történeti vázlat a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció mérföldköveiről

Szerző: Pollák Kitti
Franciaországban 2016. január 1-jén lépett hatályba a Közigazgatási Eljárási Kódex, a Code des relations entre le Public et l’Administration (a továbbiakban: CRPA), amely a közigazgatási eljárások általános szabályait tartalmazza. Jelen munka célja, hogy röviden ismertesse a Törvénykönyv történeti előzményeit, megalkotásának jelentősebb mérföldköveit.
Előre kell bocsátani, hogy ebben a témakörben a magyar nyelvű források még meglehetősen hiányosak, így a tanulmány alapvetően a francia szakirodalomra támaszkodik.

A közbeszerzéssel kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata (2017)

Szerző: Szilágyi Norbert
A tanulmány elkészítésének vezérgondolata, hogy a tisztán polgári joggal foglalkozó szakemberek számára bemutatásra kerüljön az a közjog és a magánjog határán lévő közbeszerzési jogterület, melynek ismerete a közbeszerzési vonatkozású, de alapjaiban civilisztikai természetű (közigazgatási és polgári jogi) perek viteléhez – az egyre növekvő ügyszámokra figyelemmel – nélkülözhetetlenné válik. Két külön tanulmány készült annak érdekében, hogy a tételes hazai szabályozás szerinti öt speciális közbeszerzési pertípus…