Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2017-ben¹

Szerző: Horváth E. Írisz PhD
A tagállamok számára 1971 óta[2] adott a lehetőség, hogy az európai polgári eljárásjog jogforrásai, kezdetben a különböző egyezmények, aztán az Amszterdami Szerződésnek köszönhetően megszületett másodlagos jogforrások kapcsán az Európai Bírósághoz, majd a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EU Bírósága) forduljanak az egyes rendelkezések egységes értelmezésének elősegítése céljából.

A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata

Szerző: Juhász Krisztina
A 2008-as gazdasági világválság hatása a szerződések jogában is éreztette hatását. Ez a krízis ráirányította a figyelmet nagyon rövid időn belül arra, hogy a 93/13/EGK irányelv által meghirdetett fogyasztóvédelmi politika milyen törékenyen ágyazódott be a tagállami magánjogba. Ez leginkább azokban az országokban volt jellemző, amelyeket jelentősen sújtott a lakossági eladósodás,…

Az alapvető jogok érvényesülésének problémái az Európai Unióban

Szerző: Láris Liliána
Az alapvető emberi jogok létrejöttének hátterében az egyének állami hatalommal szembeni védelme áll. Különösen igaz ez a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi garanciákra, mivel e jogterületek jelentik a legerőteljesebb beavatkozást a magánszférába. Az Európai Unió története azt mutatja, hogy ez a közösség sui generis módon, önmagából táplálkozva, lépésről lépésre bővítette feladat- és hatásköreit. A Lisszaboni Szerződéssel létrehozott új közösségi politika, az európai büntetőjog…

Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016-ban

Szerző: Horváth E. Írisz
A Brüsszeli Egyezményhez csatolt 1971-es értelmezési jegyzőkönyvnek köszönhetően már a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vívmányaiként megszületetett másodlagos jogforrások előtt majdnem 30 évvel, immár csaknem fél évszázada előzetes döntéshozatali eljárás formájában fordulhatnak a tagállamok az Európai Bírósághoz, majd a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EU Bírósága), hogy a Brüsszeli Egyezményt, illetve a másodlagos jogforrásokat értelmezze és ezáltal az egységes jogalkalmazást minél…

Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése

Szerző: Csatlós Erzsébet
Az európai közigazgatás fogalom a Lisszaboni Szerződés nyomán került az EU működéséről szóló szerződés szövegébe, mégpedig az alábbi rendelkezés részeként: „[f]eladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak.” A rendelkezés ugyan új, de maga az európai közigazgatás léte és egyéb jogforrásban való szabályozása ennél jóval hosszabb múltra tekint vissza, a szabályozottság tekintetében azonban erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is.