Szerző: Manhertz Tamás István
A hatalmi ágak megosztásából következik, hogy alkotmányos demokráciában a hatalmi ágak egymás tevékenységét kölcsönösen ellenőrzik, ellensúlyozzák, valamint érdemben korlátozzák. Ezen állítás – és Montesquieu elmélete – alapján a törvényhozó, a végrehajtó, és a bírói hatalmat különböztethetjük meg. Viszont az alkotmányozó/alkotmánymódosító hatalom,…

Szerző: Varga Attila
Az alkotmánybíráskodás jogintézménye, mint alkotmányos hatáskör, és mint konkrét, de egyben sajátos bírói tevékenység is, szervesen kötődik az alkotmányosság, a törvényesség, a jogállamiság alapelveihez, úgy is, mint ezek gyakorlati kifejezője, megvalósítója.
A romániai, elsősorban politikai, de bizonyos mértékben, még a jogi közbeszédben, illetve közgondolkodásban is elterjed szóhasználat szerint az Alkotmánybíróság a jogállamiság utolsó bástyája, esetenként ments­vára. Ez a talán költői kifejezés az alaptörvényben szigorúbb jogi terminusok szerint úgy jelenik meg, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány felsőbbségének biztosítója, őrzője.

Szerző: Manhertz Tamás István
A nemzetközi szerződések egy adott ország alkotmányával összhangban kell legyenek, és ez az állítás fordítva is megállja a helyét. A nemzetközi szerződések a nemzetközi jog alanyai közül a szerződéskötési képességgel rendelkezők által kötött akár írásbeli, akár szóbeli megállapodás, elnevezésétől függetlenül, amelynek célja, hogy nemzetközi jellegű jogokat és kötelezettségeket keletkeztessen.

Szerző: Manhertz Tamás István
A normakontroll az alkotmánybíróságok egyik legjellegzetesebb funkciója. Vizsgálódásunk középpontjában az utólagos felülvizsgálat, azon belül is a bírói kezdeményezés áll. Ebben a tekintetben az alkotmánybíróság már egy kihirdetett jogszabályt vizsgál, amely egy egyedi ügy elbírálása kapcsán lenne alkalmazandó.
A konkrét normakontroll lényeges eleme, hogy az alkotmányellenes norma észlelésekor az alapügyben eljáró bíróság nem semmisítheti…

Szerző: Varga Zs. András
Az Alaptörvény államszervezetre gyakorolt hatásának egyik nem vitatott eleme az Alkotmánybíróság szerepének megváltozása. Míg a rendszerváltozástól az Alaptörvényig az Alkotmánybíróság elsősorban normakontroll-eljárásokat folytatott (habár az alkotmányjogi panasz és a hatásköri összeütközés egyik ese­tének feloldása már akkor is a jogalkalmazási kontrolleljárás volt), mégpedig actio popularis alapján, az Alaptörvény hatálybalépését követően az alkotmányjogi panasz alapján folytatott eljárások váltak meghatározóvá