Szerző: Szabó Zsolt Tibor
A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnügyek esetében nem beszélhetünk bizonyítékbőségről, ezért a nyomozó hatóság jelenleg is az egyik legfőbb feladatának tartja a gyanúsított beismerő vallomásának megszerzését. Azon túlmenően, hogy egy beismerő vallomás önmagában megalapozza a terhelt bűnösségét, arra is alkalmas, hogy a vádlói bizonyítási kötelezettséget a terhelt bűnössége vonatkozásában úgymond megfordítsa, értem ez alatt azt, hogy a beismerő vallomást követően (hamisan tett, jogellenesen beszerzett vagy később visszavont beismerés esetén főként) a terheltnek kell bizonyítania ártatlanságát.

Szerző: Lichtenstein András
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jog­intézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen empirikus kutatás eredményeképpen levont következtetések ismertetése.

Szerző: Zsirai Veronika
Az Európai Unióra és Magyarországra nehezedő 2015. évben jelentkező migrációs nyomás hatására a Magyar Kormány 2015-ben jogi és fizikai határzár felállításáról döntött. A jogi értelemben vett határzár több, a magyar belbiztonságot érintő jogszabály, köztük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. számú törvény – továbbiakban: Btk. – módosítását, így az embercsempészés bűncselekményének a szigorítását is eredményezte. A büntetési tételkeretek megemelésének célja általában a generális és a speciális prevención keresztül a társadalom hatékonyabb védelme.

Szerző: Antali Dániel Gábor
A jog és így a perjog egyik legfőbb feladatának a társadalmi kihívásokra, illetve elvárásokra való minél gyorsabb és megfelelőbb válaszadást tekinthetjük. A büntetőeljárási jog területére ezt akként fordíthatnánk le, hogy a törvényhozónak a kodifikáció során meg kell teremtenie az összhangot a kiszámíthatóság és a rugalmasság, a hatékonyság és a jogbiztonság, valamint a gyorsaság és a megalapozottság között.

Szerző: Király Eszter
A jogerő nagymúltú – már a római jogban ismert – intézménye az európai vegyes rendszerű büntetőeljárásban alapintézménynek számít. Ennek ellenére a hazai kodifikált büntető eljárásjog 1896-ban kezdődő történetének első százhúsz évében egyik eljárási kódexben sem található kísérlet a jogerőfogalom meghatározására. A 2017. június 13-án megszavazott új büntetőeljárási kódex (a 2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.) az első, amely a jogerő fogalmát meghatározásra érdemesnek tekinti.