Klasszikus tudásszociológiai modellek a jogrendszerről és a bírósági eljárásokról

Szerző: Gyekiczky Tamás
Először a tudásszociológia tárgyát kell meghatároznunk, mielőtt belevágnánk izgalmasnak ígérkező felfedező utunkba. Erre kényszerít bennünket az illem és a szokás, különösen akkor, amikor olvasóként más tudományágak művelőire számíthatunk. Milyen tudás képezi a szociológia tárgyát, és miként lehet meghatározni a tudásszociológiai elemzés problémáit? Hogyan lehet magát a tudást definiálni, hiszen a tudás valaminek az ismerete, vagy a gyakorlati – technikai műveletekben való jártasság, az eligazodni képesség, de tudás a járás, az észlelés, a kooperáció is.
A tudásszociológia tárgya – talán a fenti kérdések miatt – a mai napig bizonytalan. Robert K. Merton a XX. század negyvenes éveinek végén például olyan szigorú kritériumokat állított fel, amelyeken átszűrve…

A bírói jogértelmezés és a hetedik alaptörvény-módosítás

Szerző: Szigeti  Krisztina
Az Alaptörvény Hetedik Módosítása – általánosan használt kifejezéssel élve – az objektív mellett a szubjektív teleológiai értelmezési módot is alkotmányos rangra emelte. A bíróságnak a jogszabály-értelmezés során nem csak a törvény, hanem a jogalkotó célját is vizsgálnia szükséges, amennyiben felmerül az alkotmány-konformitás követelménye. A módosítás indokolása pedig azt hangsúlyozza, hogy a két módszer közül az utóbbit kell előnyben részesíteni. Ebben a cikkben röviden áttekintjük a magyar jogtudomány képviselőinek álláspontjait a teleologikus módszer vonatkozásában és a bíróságok által gyakran alkalmazott értelmezési módokat. A bírói jog­értelmezés korábbi jellemző aspektusaiból kiindulva az is átgondoljuk, hogy várható-e és milyen irányban elmozdulás a bírói érvelésekben, ha a jogalkotói cél feltárása lesz a meghatározó módszer.

Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban, valamint annak összefüggései a közjegyző előtti egyezségi eljárással és a perhatékonyság elősegítése

Szerző: Kecskeméti Ágnes
A szerteágazó közjegyzői tevékenység az igazságszolgáltatás részeként számos ponton kapcsolódik össze a bírósági eljárásokkal, adott esetben alternatívát szolgáltatva azok helyettesítésére, illetve a peres eljárások előkészítésére. Az egyre bővülő közjegyzői hatáskörök lehetőséget teremtenek a bírósági eljárások elkerülésére, amelyek közül mind az előzetes bizonyítás, mind az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás, mind a közjegyző előtti egyezségi eljárás a gyorsaság, az észszerűség és a hatékonyság követelményeinek teljesülését szolgálja, összhangban a hatályos jogi szabályozás elveivel és a jogalkotással szemben támasztott alapvető igényekkel.

Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák II.

Szerző: Szabó Zsolt Tibor
A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnügyek esetében nem beszélhetünk bizonyítékbőségről, ezért a nyomozó hatóság jelenleg is az egyik legfőbb feladatának tartja a gyanúsított beismerő vallomásának megszerzését. Azon túlmenően, hogy egy beismerő vallomás önmagában megalapozza a terhelt bűnösségét, arra is alkalmas, hogy a vádlói bizonyítási kötelezettséget a terhelt bűnössége vonatkozásában úgymond megfordítsa, értem ez alatt azt, hogy a beismerő vallomást követően (hamisan tett, jogellenesen beszerzett vagy később visszavont beismerés esetén főként) a terheltnek kell bizonyítania ártatlanságát.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata¹

Szerző: Lichtenstein András
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jog­intézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen empirikus kutatás eredményeképpen levont következtetések ismertetése.

A közigazgatási perrendtartás alkalmazása a választási jogvitákban

Szerző: Melles Marcell
A hatályos szabályozás előzményei és a törvény hatálybalépése óta kialakult joggyakorlat
A választási eljárás jogszabályi környezete az elmúlt évek során jelentősen megváltozott. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.). a korábbi, azonos tárgyú 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) helyére lépett, 2018. január 1-jén pedig hatályba lépett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), amelyet alkalmazni kell a választási jogviták során is.