2017. évfolyam

A jogerő színeváltozása az új büntetőeljárási törvényben

Szerző: Király Eszter
A jogerő nagymúltú – már a római jogban ismert – intézménye az európai vegyes rendszerű büntetőeljárásban alapintézménynek számít. Ennek ellenére a hazai kodifikált büntető eljárásjog 1896-ban kezdődő történetének első százhúsz évében egyik eljárási kódexben sem található kísérlet a jogerőfogalom meghatározására. A 2017. június 13-án megszavazott új büntetőeljárási kódex (a 2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.) az első, amely a jogerő fogalmát meghatározásra érdemesnek tekinti.

Az alapvető jogok érvényesülésének problémái az Európai Unióban

Szerző: Láris Liliána
Az alapvető emberi jogok létrejöttének hátterében az egyének állami hatalommal szembeni védelme áll. Különösen igaz ez a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi garanciákra, mivel e jogterületek jelentik a legerőteljesebb beavatkozást a magánszférába. Az Európai Unió története azt mutatja, hogy ez a közösség sui generis módon, önmagából táplálkozva, lépésről lépésre bővítette feladat- és hatásköreit. A Lisszaboni Szerződéssel létrehozott új közösségi politika, az európai büntetőjog…

A kiskorú veszélyeztetése bűntett bizonyíthatóságának problémái

Szerző: Komlósiné Sógor Ildikó
A kiskorú veszélyeztetése bűntett az egyik legsúlyosabb gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény, melyben igen magas a látencia, továbbá a felfedezett esetekben is gyakran akadályokba ütközik a bizonyítás. A látencia és a bizonyítási nehézségek is többnyire oda vezethetőek vissza, hogy a kiskorú veszélyeztetése körébe tartozó elkövetési magatartásokat leginkább családon belül fejtik ki, és az érintettek gyakran nem hajlandóak a történtekről beszélni, vallomást tenni, melyre a büntető eljárás a tanúvallomás alóli mentesség körében jogot is biztosít.

Nekrológ egy szabályozáshoz
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalatai

Szerző: Kolozs Balázs
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény célul tűzte ki, hogy a jogi szabályozás eszköze által a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét javítsa, illetve a lánctartozások felhalmozódása által a működésüket fenyegető helyzetben védelmet…

Társult perek: nyitott kérdések és joggazdaságtani elemzés*

Szerző: Szalai Ákos
A kollektív keresetek általában két cél szolgálnak. Egyrészt egyszerűsítik az egyébként párhuzamosan futó hasonló peres ügyek lezárását, másrészt segítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, hiszen lebontanak olyan (nem jogi, hanem gazdasági, szociológiai) akadályokat, amelyek miatt bizonyos perek el sem indulnának. Az ilyen perek lényege, hogy a sok hasonló esetet összevonják, és – szemben a pertársasággal – azokban a különböző érintettek, felperesek „egy hangon szólnak”[1], az ítélet pedig az együtt kezelt csoport minden tagja számára ítélt dolgot jelent.

Problémák a különösen védett tanú jogintézménye kapcsán

Szerző: Halmos-Józsa Katalin
Az igazságszolgáltatásnak komoly kihívással kell szembenéznie, amikor a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés egyre erőszakosabb módszerekkel igyekszik befolyásolni a tanúkat. E következetes kegyetlenséget az államnak hasonlóan következetes eltökéltséggel kell ellensúlyozni annak érdekében, hogy aki élete kockáztatásával segíti az igazságszolgáltatást, a társadalom biztonságának megóvását, az ne fizessen legdrágább értékeivel e segítségért.