Szerző: Aleku Mónika
A 2018. január 1-jén hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a korábban hatályban volt polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) rendelkezéseihez képest részletesebb szabályokat állapít meg a keresetlevél alaki és tartalmi kellékei tekintetében. A célul kitűzött perkoncentráció a hatékony és gyors eljárás lefolytathatósága érdekében fokozottabb elvárást fogalmaz meg a keresetlevelet előterjesztő felperessel, tehát az ügyésszel szemben is.

Szerző: Nagyné Sándor Ildikó
A nemzeti bíróság által alkalmazandó jog sok esetben nem azonos az eljáró bíróság jogával. Nemzetközi magánjogi tényállások elbírálása esetén gyakran kerül sor külföldi jog alkalmazására. A nemzetközi magánjog tárgyát az olyan külföldi elemet tartalmazó tényállások képezik, amelyek belső viszonylatban a tágabb értelemben vett magánjog (polgári jog) területéhez tartoznak.
Külföldi jog alkalmazására főszabály szerint külföldi elem léte esetén kerülhet sor. A nemzetközi magánjogi tényállás lényege,…

Szerző: Schmidt Richárd  LL.M
A 2018. január 1. napján hatályba lépett választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) egyik, ha nem legnagyobb újítása az eljárás­újítás intézményének bevezetése volt. A jogalkotó az új jogintézményt előzetes hatástanulmány, illetve tudományos vitában kiérlelt vélemények nélkül vezette be, mely a tárgykörrel foglalkozó szakemberek többségének megdöbbenését váltotta ki.

Szerző: Antali Dániel Gábor
Mai büntető igazságszolgáltatásunk egyik kardinális és bizonyos szempontból vitatott területe az eljárás elhúzódásának kérdése. Az igazságszolgáltatás a „legnagyobb bűnt” azzal valósítja meg, ha az elkövetett bűncselekményre csak évekkel később ad választ. A késedelem veszélyezteti az eljárás sikerét, a kiszabott büntetés, az alkalmazott intézkedés várhatóan képtelen lesz a megfelelő eredményt elérni, értelmét, hatékonyságát veszti, vagyis rontja a nevelő hatást, és csökkenti az igazságszolgáltatás tekintélyét.

Szerző: Szabó Zsolt Tibor
Talán nem túlzás kijelenti, hogy a jogalkotó a terhelti beismerés elérése érdekében egy olyan szabályrendszert alakított ki, amely úgymond rábírja – természetesen kényszertől mentesen – a büntetőeljárás hatálya alatt lévő személyt a vádhatósággal történő együttműködésre. Az előkészítő eljárás és a leplezett eszközök alkalmazása céljai – álláspontom szerint – egy olyan bizonyítási anyag összegyűjtése, amelynek a terhelttel és a védővel történő megismertetésével ne igazán merüljön fel a bizonyítási eljárás lefolytatásának esetlegessége a terhelti oldalról.

Szerző: Mag. Koren Stefán
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt felügyelő tanácsadó bizottsága (Advisory Committee on the Framework Convention for the Protection National Minoritie) 2018 januárjában tette közzé legújabb – Szlovénia országjelentésére reflektáló – szakértői véleményét. Eszerint Szlovénia továbbra is magas szintű védelmet nyújt a nemzeti kisebbségek számára az…