A választottbírósági eljárásjog megújulása – Új törvény, új szabályzat

Szerző: Varga István
A törvényalkotó a 2018. január 1-jén hatályba lépett választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Vbtv.) új helyzetet teremtett a választottbíráskodás hazai szabályozásának, és ezzel a polgári per eme elsőszámú alternatívájának számító eljárás elfogadottságának és fejlődési esélyeinek terén. Az új törvény tartalma nem adhat okot megnyugvásra a választottbíráskodás hazai sorsát szívükön viselőknek, mert a Vbtv. számos tekintetben – mind koncepcionális, mind részletszabályi, mind pedig nyelvi-terminológiai szinten – felülvizsgálatra szorul.

A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről I.¹

Szerző: Miczán Péter
Az új Pp.-ben szabályozott állítási és bizonyítási szükséghelyzet jogintézményei jelentős előrelépést hoztak az anyagi és eljárási igazságosság utóbbi javára történő elválásából fakadó feszültség írott jog általi enyhítésében. Velük kapcsolatban számos kérdés vethető fel, így például alkotmányosságuk, igazságszolgáltatási és polgári peres alapelvekkel való kapcsolódásuk, anyagi joggal való kapcsolódásuk, jogösszehasonlító megítélésük, Pp.-n belüli elhelyezésük, eseteik, feltételeik részletszabályait illetően. Ezek közül legutóbbiakat e cikkben, míg előbbieket külön tanulmányban vizsgálom meg.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján

Szerző: Sebő Ildikó
„A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehajtás fő útja, az a viszonylag önálló – rendszerint más, jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó – polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bírósági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló szankciót”.
2007. szeptember 1-je óta dolgozom bíróként a Budakörnyéki Járásbíróságon, ahol az elmúlt évek alatt többek között a vegyes kötelmekkel kapcsolatos pereket tárgyaltam a végrehajtási perek mellett.

A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó új polgári perrendtartás rendelkezéseire

Szerző: Gyüre Péter
A bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben állami vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés vagy kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását. A meglehetősen precíz fogalommeghatározást azzal a nem mellékes elemmel egészíthetjük ki, hogy a definiált eljárás nemperes eljárás.

Az alkotmánybírósági keresetek megengedhetőségének feltételei

Szerző: Varga Attila
Az alkotmánybíráskodás jogintézménye, mint alkotmányos hatáskör, és mint konkrét, de egyben sajátos bírói tevékenység is, szervesen kötődik az alkotmányosság, a törvényesség, a jogállamiság alapelveihez, úgy is, mint ezek gyakorlati kifejezője, megvalósítója.
A romániai, elsősorban politikai, de bizonyos mértékben, még a jogi közbeszédben, illetve közgondolkodásban is elterjed szóhasználat szerint az Alkotmánybíróság a jogállamiság utolsó bástyája, esetenként ments­vára. Ez a talán költői kifejezés az alaptörvényben szigorúbb jogi terminusok szerint úgy jelenik meg, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány felsőbbségének biztosítója, őrzője.

A magányos elkövetés értékelése az embercsempészés elleni küzdelemben – különös tekintettel a Komáromi Járási Ügyészség gyakorlatára

Szerző: Zsirai Veronika
Az Európai Unióra és Magyarországra nehezedő 2015. évben jelentkező migrációs nyomás hatására a Magyar Kormány 2015-ben jogi és fizikai határzár felállításáról döntött. A jogi értelemben vett határzár több, a magyar belbiztonságot érintő jogszabály, köztük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. számú törvény – továbbiakban: Btk. – módosítását, így az embercsempészés bűncselekményének a szigorítását is eredményezte. A büntetési tételkeretek megemelésének célja általában a generális és a speciális prevención keresztül a társadalom hatékonyabb védelme.