Az ügyész szerepe a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban

Szerző: Horváth Katalin
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi normák történetével, a hatályos szabályok elemzésével foglalkozó tudományos munkák csak elvétve, szűkszavúan térnek ki az e korosztállyal szemben folytatott büntetőeljárásokban betöltött, illetve ideálisan elvárható ügyészi szerepre, jóllehet a nyomozás felügyeletéért, irányításáért felelős, a vádemelés vagy az egyes diverziós lehetőségek alkalmazása felől dönteni jogosult, illetve a bírósági eljárás során vádképviseleti feladatokat ellátó közvádló szerepe, jelentősége vitathatatlan.
Dolgozatomban az e témával összefüggésben kifejtésre kerülő gondolatok egyik…

A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a hatékony védekezés szempontjából

Szerző: Szalai András
Jelen dolgozatban arra kívánok kísérletet tenni, hogy bemutassam a terhelt nyilatkozatának bizonyításban játszott szerepét a büntetőeljárásban. Szándékosan használom a nyilatkozat gyűjtőfogalmat, mert ez jobban kifejezi, hogy a terhelt „megszólalása” nem csak a klasszikusnak tekinthető vallomás formájában lehetséges, bár kétségtelenül ez a nyilatkozati mód a leggyakoribb a büntetőeljárásban.
A vizsgálatom módszere komparatív jellegű, mert a terhelti nyilatkozatnak bizonyításban betöltött szerepét a másik két nagy…

Gondolatok a perköltség elleni fellebbezés illetékéről

avagy: minősülhet-e a perköltség főkövetelésnek a fellebbezési eljárásban?

Szerző: Udvaros Judit
Előfordul, hogy a pernyertességbe, mint örömbe üröm vegyül: jóllehet a perbe vitt főkövetelés és annak járulékai tekintetében megvalósult a felperes elérni kívánt célja, azonban az ügyvédi munkadíjnak, mint a perköltség részének megállapításánál az elsőfokú bíróság ceruzája az általa elvártnál vékonyabban fogott. Vagy ellenkezőleg: az alperes, belátván a felperes igazát, belenyugodna a bíróság döntésébe, azonban az ügyvédi munkadíjnak a pernyertes fél javára megítélt összegét eltúlozottnak látja.

A hozzátartozói kárigények érvényesítésének eljárásjogi nehézségei a munkaügyi perekben

Szerző: Sipka Péter
A 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkáltatói kártérítési felelősséget új alapokra helyezve átalakította a munkáltató oldalán felmerülő bizonyítási kötelezettségeket, amivel a kimentés új rendszerét alkotta meg azzal a céllal, hogy visszafogja a korábbi bírói gyakorlat alapján kialakult – munkáltatókra meglehetősen kedvezőtlen – folyamatokat. A jogalkotó az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontjában az előreláthatóság és az ellenőrzési körön kívüliség együttes bizonyítását várja el a munkáltatótól a pernyertesség érdekében.

Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezések eljárási feltételei

Szerző: Varga Zs. András
Az Alaptörvény államszervezetre gyakorolt hatásának egyik nem vitatott eleme az Alkotmánybíróság szerepének megváltozása. Míg a rendszerváltozástól az Alaptörvényig az Alkotmánybíróság elsősorban normakontroll-eljárásokat folytatott (habár az alkotmányjogi panasz és a hatásköri összeütközés egyik ese­tének feloldása már akkor is a jogalkalmazási kontrolleljárás volt), mégpedig actio popularis alapján, az Alaptörvény hatálybalépését követően az alkotmányjogi panasz alapján folytatott eljárások váltak meghatározóvá

Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomástétel megtagadásának joga

Szerző: Belovics Ervin
A terhelt központi szereplője a büntetőeljárásnak, hiszen az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak abban a kérdésben kell állást foglalniuk, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége. „A terheltnek a büntetőeljárásban kettős jogállása van. Egyfelől processzuális jogosultságok alanya, a tárgyaláson ügyfél; másfelől vallomásával bizonyítási eszközt szolgáltató alany és kényszerítő intézkedések passzív alanya is.

Adózás rendje újratöltve

Szerző: Darák Péter
Egy 2010-ben létrehozott munkacsoport jelentése alapján az Európai Parlament 2013. január 15-i állásfoglalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai közigazgatási eljárásról szóló jogszabályra.
Az időközben testet öltött európai közigazgatási eljárásjogi kódex[2] (a továbbiakban: Modell Szabályok) anélkül, hogy bármilyen közvetlen hatása lehetne a nemzeti közigazgatási eljárásjogra, hasznosan foglalja össze azokat az értékeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a közigazgatás működése során kialakultak.